Tégla, vagy könnyűszerkezetes ház építés? Melyikkel jársz jobban?

Röviden, ha nem vagy milliomos és időmilliomos is egyszerre, a könnyűszerkezetes házzal fogsz jobban járni. Leírjuk, miért.
Magyarországon ha valaki házat építene, elsőre egy falas szerkezetű (tégla építésű) házra fog gondolni, mert ilyenek nálunk a házak hagyományosan. Bár pontosat nem tudnunk arról, hogy a jelenleg épülő családi házak között mekkora a könnyűszerkezetes házak aránya, de körbenézve Budapest agglomerációjában, ahol a legtöbb új családi ház épül, becslés alapján ez az arány legalább 30%, és emelkedő tendenciát mutat.

Lehet, hogy neked is megérné tégla helyett könnyűszerkezetes építkezésben gondolkodni? Ebben a cikkben áttekintjük, mik a fő különbségek a két építési mód között.

Mi a különbség a falas és a könnyűszerkezetes építési módok között?

Teherhordó elem
Építéstechnológiai szempontból ez az alapvető különbség a két építési mód között. A falas szerkezetben a terhet a falak, pontosabban a fő-, vagy teherhordó falak viselik. A könnyűszerkezetes építési módban a terhet az épület váza hordja, a falak csupán térelhatároló szerepet töltenek be.

Kivitelezés időtartama
Ez a tényező a ház minőségét nem befolyásolja, az építtető, azaz a Te számodra ez az egyik legfontosabb különbség a két építési mód között. Ki akarna 2-3 éven át építkezni, ha 3 hónap alatt is elkészülhet teljesen a háza?

Miért van ekkora különbség a kivitelezés hosszában?
Könnyűszerkezetes ház esetében szárazépítés zajlik, a szerkezeti elemeket egyszerűen összecsavarozzák, a falakat pedig szigetelőanyagból és -jellemzően- tűzálló gipszkartonból készítik. Ezért lehet egy könnyűszerkezetes házat akár pár hét alatt szerkeztkészre szerelni.

Tégla építésű ház esetén a szerkezet egy része és a födém gyakran vasbetonból készül, ami egy munkaigényes folyamat. A zsalu és a födémtámasz bérléstől a szerelésen át a kiöntésig időigényesek a munkafolyamatok. De igazán attól nő meg a tégla építésű kivitelezés hossza, hogy a beton és az épületben használt kötőanyag (habarcs) vizes alapú, és a kötési idejét ki kell várni, mielőtt tovább lehetne haladni.

A kivitelezés hosszának a kényszerű várakozáson kívül több fontos hatása is van. Hat az építőanyag költségekre, az építkezés munkaerő igényességére és a finanszírozásra is. Lássuk sorban.

Építőanyag árváltozás
Az építkezés hossza nem csak a várakozás miatt fogja terhelni az idegeidet. Ki tudja, mennyibe fog kerülni a cserép két év múlva? Márpedig tégla építésnél nyilván csak akkor fogod megrendelni a cserepeket, ha már kész a tetőszerkezet. Ugyanígy a szaniterek, és a vakolat. Ha téglából építkezel, az elején még hozzávetőlegesen sem fogod tudni, mennyibe fog kerülni a teljes projekt.

Munkabér
Egy éveken át tartó tégla építésű kivitelezés során nem meglepő, hogy jóval magasabb lesz az összes munkabérre fordított összeg, mint egy könnyűszerkezetesnél, ahonnan pár hónap alatt vonulnak. Elég belegondolni, hogy hány alkalommal vonul ki a brigád egy tégla alapú építkezéshez. Ennek az árát természetesen végül az építető, vagyis Te, fizeted meg.

Finanszírozás
A kivitelezés hossza a finanszírozás szempontjából is fontos. Ha téglából építkezel, számolnod kell azzal is, hogy több tízmillió Forintod fog benne állni egy házban, amit még nem tudsz használni. Mellette fizetheted tovább az albérletet, vagy ha a saját lakásodban laksz, nem tudod addig kiadni.

Költségek
A költségek nagyban függnek attól, hogy milyen anyagokat használsz, és milyen kivitelezővel dolgozol. Bár pontosat ezen a téren lehetetlen mondani, általánosságban egy könnyűszerkezetes családi ház 20%-kal alacsonyabb költséggel készül el, mint egy tégla építésű. Ha valaki minimál projektben gondolkodik, tehát nem lesz kovácsoltvasból a kerítés és nem lesz jacuzzi a fürdőszobában, akkor a könnyűszerkezetes építési mód árelőnye akár 30-35% is lehet.

Tervezés pontossága
Míg a tégla falazat alkalmas pontszerű teher felvételére, a gipszkarton, vagy fa burkolatba fúrt csavar nagyobb terhelés esetén kiszakadhat, így itt külön hátszerkezet kialakítására van szükség. Tehát amikor elkezded a házat építeni, már tudnod kell, hol lesz a bojler, hol lesz a mosdó, és hol lesz a konyhában a felső szekrény.
Ezen túl a könnyűszerkezet esetében nagy fokú tudatosság és előrelátás szükséges. Ami a terven szerepel gyorsan meg is fog valósulni, és utólag nehezebb lesz változtatni rajta.
A tégla építés esetében itt a hátrányból lesz előny, ugyanis a hosszú kivitelezési idő alatt lesz időd változtatni a terveken. Ez az “előny” sajnos nem ritkán állandó variálásba torkollik, amitől még hosszabb lesz a kivitelezés.

Építés utáni variálhatóság
Könnyűszerkezetes házak esetén a vezetékek nagy részét vésés nélkül elhúzhatjuk a falakban. Ezzel megint rengeteg pénzt és időt spórolhatsz meg, ráadásul nemcsak az építkezés során, hanem később egy esetleges meghibásodás alkalmával is. Nem mindegy, hogy körbe kell-e vésni, majd visszafalazni és vakolni a szobát egy villanyvezeték meghibásodása miatt, vagy csak leemelni pár tábla gipszkartont, majd visszacsavarozni.
Egy konyhai felsőszekrény áthelyezése téglaépítésű házban egyszerűbb. Csak át kell fúrni a csavarokat, és már akaszthatod is a helyére a szekrényt. Könnyűszerkezetesnél ehhez meg kell bontani a falat, és módosítani kell a falban lévő szerkezetet. Ez után jöhet csak a fúrás-csavarozás.
Egy mosdó áthelyezése esetén a víz és csatorna kiállását is odébb kell rakni. A víz kiállását áthúzni könnyűszerkezetesben kevesebb munka, mert nem kell vésni.

Emellett ha valaha átalakítanád a házat, összenyitnál két szobát, vagy plusz ablakot rakatnál a nappaliba, sokkal egyszerűbb dolgod lesz egy könnyűszerkezetes ház esetében. Nem kell bontani-vésni és nem keletkezik több köbméter sitt, hiszen a kibontott elemeket akár újra felhasználhatod.

Hőszigetelés
Ma már minden új építésű háznak szigorú hőszigetelési kritériumoknak kell megfelelnie. A használatbavétel előtt az előírásoknak való megfelelést engeretikait tanúsítvány készítésével igazolni is kell. A hőszigetelő képességben így nincsen nagy különbség a két építési mód között, abban azonban van, hogy ezt hogyan érik el.

Könnyűszerkezet esetén a teherhordó váz nem vesz el helyet a falszerkezetből, így a burkolatokat leszámítva a teljes fal hőszigetelésből állhat. Míg egy 20 cm vastag tégla falra legalább 10 cm kiegészítő hőszigetelést célszerű rakni, a könnyűszerkezetes váz esetén elegendő 10 cm szigeteléssel kitöltött szerkezet és 10 cm kiegészítés. Egy megegyező bruttó méretű tégla és könnyűszerkezetes ház esetében a könnyűszerkezetes ház hasznos területe ezért több négyzetméterrel nagyobb lesz.

Hangszigetelés
Sokan a rossz akusztikát találják a könnyűszerkezetes házak legnagyobb hátrányának, de hála az erre kifejlesztett, korszerű hőszigetelő anyagoknak, ma már ezt is könnyedén megoldhatjuk, ráadásul két legyet ütünk egy csapásra. Ezen nem érdemes spórolni. Válassz jó minőségű szigetelést és használd ezt a belső válaszfalakban is. Nem fogod megbánni!

Konklúzió
Hogy melyik építési mód jobb, azt nehéz megmondani. Az biztos, hogy régebben a tégla építés egyeduralkodó volt, mára pedig a tégla mellett a könnyűszerkezetes kivitelezés is népszerű építési mód.

Összességében a könnyűszerkezetes építés mód hatékonyabban bánik az erőforrásokkal. Az eredmény mindkét esetben egy minden előírásnak megfelelő jól szigetelt otthon lesz. A könnyűszerkezetes építési móddal mindezt kevesebb anyag, munkaerő, és jóval kevesebb idő ráfordításával lehet elérni. (A fentieken kívül azt kell még mérlegelni, hogy az adott ingatlanpiacon ez az építési mód egy azonnali vagy évekkel későbbi tovább-értékesítésnél mit jelent az építtetőnek – a szerk.) 

Forrás: https://magazin.otthonterkep.hu/2020/06/15/tegla-vagy-konnyuszerkezetes-haz-epites-melyikkel-jarsz-jobban/